Mire a barlang bejáratához ért már nagyon fáradt volt. Lassan haladt, alig vonszolta magát, ereje teljesen elfogyott, minden lépést fogát összeszorítva tudott már csak megtenni. A könnyek patakokban folytak az arcán, a remény messze költözött tőle egy ideje. Sebei fájón lüktettek lelkében. Évezredek fájdalmai, csalódásai, tévedései, dühe, átkai és átkozódásai gennyes fekélyként égtek szívében, s lassan fakadni kezdtek, hogy még mélyebbre rántsák az elkeseredésben. Csak a fájdalmat érezte, csak arra figyelt, csak azt erősítette, s ezért újabb és újabb hibákat követett el, vakon és bután bolyongva a Sors Ösvényein. Bár sajnálta a tévedéseket, az embereket, akiknek fájdalmat okozott, akiket cserben hagyott, de legjobban mégis magát sajnálta. Úgy érezte, mindennek vége. És egy ponton, a legmélyebben, a legsötétebb éjszakán annyira elfáradt ebben az újra és újra ismétlődő ördögi körben, hogy úgy érezte, nem bírja tovább. Sőt, nem is csinálja tovább. Hátat fordít a Küldetésnek! Hisz már nincs is Küldetés … már nem is emlékszik rá mi lett volna az … Azt is elvesztette valahol a szomorúság és kétségbeesés erdejében bandukolva. De mikor a legmélyebb pontot elérte, mikor hitét elvesztette, mikor egy szörnyű pillanatra úgy tűnt szíve örökre jéggé válik, a legsötétebb éjszaka legsötétebb pontján hirtelen szembetalálta magát a Sárkánnyal. Azzal a Sárkánnyal, aki elől évezredek óta menekült, akitől mindennél jobban rettegett. Akit legyőzhetetlennek, hatalmasnak gondolt, s akivel sosem volt eddig ereje megküzdeni. Most elé toppant, s vörösen izzó szemeivel farkasszemet nézett vele. S ahogy bűzös száját hatalmasra tátotta, a lángnyelvekkel együtt ráokádta az összes mélyre temetett – de tudatalattijában életeken át táplált – félelmét. Mindet. A legszörnyűbbeket is, amelyre még szavakat sem talált soha. Mert mindig azok a legmélyebbek, amiket még szavakkal sem lehet gyógyítani.
Ekkor jutott eszébe a Barlang. Magának azt hazudta persze csak azért, hogy ott majd legyőzze a Sárkányt. Majd ott! De valójában pont előle menekült, oda.
A Sárkány persze végig követte. Így hát mire a Barlanghoz ért, a nagy menekülésben annyira kimerült, hogy utolsó erejével zuhant be a sötét nyíláson a Barlang hideg, nedves kövére. A puha mohatakarót erősen szorítva aztán mély álomba zuhant. És aludt. Aludt hosszú, hosszú ideig.
Mikor újra kinyitotta a szemét abban a biztos megnyugvásban, hogy álmai átsegítették őt egy másik dimenzióba, ahol már bizonyosan nincs ott a Sárkány, rettenetesen meglepődött. Mert ahogy felnézett a sötétségben a Sárkány vörösen izzó szemeivel találta magát szemben. Ekkor dühös lett, végtelenül dühös! Hangosan kiabálni, ordítani, sikítozni kezdett, csapkodott és rugdosott, tört, zúzott és rombolt maga körül, amit csak ért, üvöltve hibáztatva a többieket, a sorsát és az egész világot. Főleg a világot! Mert az tehet róla! Az az átkozott külső világ!
Ebben a nagy tombolásában, őrült pörgésében egy ideig nem is vette észre a fehér ruhás, hosszú csavart botjára nyugodtan támaszkodó Öreget, aki mérhetetlen szeretettel nézett rá. A szívéből felé áramló meleget, a szeretet erejét kezdte el először érezni, mielőtt szemeivel meglátta volna fényes alakját. Csak lassan látta meg. Aztán, ahogy a meleg, puha szeretet-sugarak fokozatosan elértek a szívéhez, kezdett megnyugodni. Már nem tombolt, csak csendben leült és szemeit lecsukva újra sírni kezdett. De már nem magát siratta. Csak az elvesztegetett szeretet nélküli pillanatokat. És ahogy ott ült könnyáztatta arccal a tündérek szőtte sötétzöld mohatakarón, az Öreg egy Tükröt adott a kezébe. A lány először csukott szemmel megszorította aranyszín, hegyikristállyal kirakott markolatát, nem mert belenézni. Sokáig ült így. Egyre jobban szorítva, majd egyre biztosabb kézzel tartva a Tükröt. Az Öreg pedig türelmesen várt, nem siettette. Tudta jól, a fontos Kozmikus Pillanatoknak rendelt ideje van. Ahogy az ébredésnek is.
Aztán, azon a különleges estén, mikor a Betlehemi Csillag felragyogott az Égen, s az Égi Nyilas kezébe vette ősei Szent Íját, hogy a Fényt győzelemre segítse és útjára indítsa a világban, ebben a varázslatos pillanatban a lány hirtelen kinyitotta a szemét és belenézett a Tükörbe. És amit látott az megváltoztatta egész életét, egész lényét, egész sorsát, sőt nem csak azt, ami előtte van, hanem azt is, ami mögötte. Mert a Tükörben Isten nézett vissza rá.
És hirtelen a Barlangban ezer mécses gyúlt, s a tündérek szavára szentjánosbogarak kapcsolták be apró zöld lámpásaikat, és az Égi Sas a Barlang bejáratához szállva a lány kezébe adta legfényesebb csillagát, melyet Altair néven ismert öröktől fogva a nagyvilág. És ahogy nőtt a fényesség a Barlangban úgy látta egyre tisztábban magát a Tükörben, s látta már azt is, ahogy gyönyörű Isteni Fénysugárként mosolyogva, kacagva táncol az Égi Hazában, leszületésre készen, s tiszta szívvel és erős hittel megtervezi magának Földi Életét, hogy ragyogó isteni erejével önmagát szépséges embertestbe formálva, szépséges, boldog emberlétet éljen újra és újra a Naprendszer leggyönyörűbb bolygóján, a teremtés valódi paradicsomában, a Földön. Könnyei újra folyni kezdtek, de már hatalmas, szárnyaló örömében. Hirtelen lehullottak róla az évezredek alatt rákeményedett álarcok az őket kísérő fájdalommal, sebekkel és haraggal együtt. A szíve megtelt előbb örömmel és szeretettel, aztán mennyei szeretettel, végül isteni szerelemmel is.
Ekkor vette csak észre, hogy a Sárkány még mindig ott áll. Róla meg is felejtkezett teljesen. Az ébredés lekötötte minden figyelmét. Vörösen izzó szemeivel vadul nézett, várta a küzdelmet. Hogy végre felfalhassa, szétmarcangolhassa és keresztben lenyelje, ahogy egy igazi sárkányhoz illik. Arra, ami történt viszont nem számított. S mivel a meglepetés ereje készületlenül vágta fejbe, ezért ezen a ponton el is vesztette a küzdelmet. Nem csak erre, de az összes életekre. Mert a lány kezében a Varázstükörrel, isteni önvalójával újra egyesülve és szövetségre lépve rámosolygott a Sárkányra. Kedvesen, bájosan, szíve minden szeretetével. A nagy tüzet, az őrült szenvedélyt, amivel korábban vadul tombolt, s mindent lerombolt, végre Szeretetté alakította át magában. Istenképének megpillantásával egyazon másodpercben. És ahogy a teljes csend állapotában, elméjének teljes békéjében most ránézett a Sárkányra már nem a félelmetes szörnyet látta benne, hanem az őserőt, akit itt és most szövetségesévé tehet. Mert szív-tengelyben állva, isteni erejében fürdőzve, elméjét lágyan megnyugtatva már semmilyen gondolat nem kapcsolódott benne a Sárkányhoz. Se jó, se rossz. A Sárkány pedig vörösen izzó szemeit lecsukva fejet hajtott előtte és örök hűséget esküdött neki, a Lélek Tűz ősi erejével támogatva meg új szövetségesét további útján.
A Barlang közben fényes félkör alakú teremmé változott át. Egyik oldalában hatalmas, égig érő aranyszín Életfa nőtt, mely koronájával egészen az Égi Hazáig nyújtózott fel. Felette – most úgy tűnt csak egy karnyújtásnyira – lassú spirálkörökben forgott a Tejút egyre közelebb és közelebb érve az Életfa tetejéhez, egyre közelebb és közelebb érve az emberek világához.
Ahogy a lány leült a fénylő fa törzse mellé, hogy kicsit megpihenjen a hosszú küzdelem után, lassan egy kép kezdett kibontakozni a szemei előtt a Csillagos Égboltra csillagporból fényesen rajzolódva. A képen hét gyönyörű asszony ült egy gyertyákkal övezett körben, miközben táltosdobok a Parázsló Szív dallamait lüktették bele a téli éjszakába. Talán valódi boszorkányok voltak, talán nem, ki tudja … Annyit biztosan lehetett tudni a csillagpor rajzokból, hogy a Tiszta Szívűek Szövetségéhez tartoztak, s ősi női varázserejükkel a hét bolygó mágikus teremtő erejét megidézve és szívükbe fogadva a Fény születését voltak hívatva segíteni a legsötétebbnek tűnő éjszakán. Mindegyikük mást tudott, másban volt csodálatos, a női szépségnek és szívből születő bűbájnak más – más tükröződését képviselte tisztán, de átütő erővel. Női erejüket egyesítve titkos küldetést teljesítettek. Egy apró Tündér kacagva táncolta körbe őket, miközben apró varázspálcáját néha a Tejútba merítette, hogy az isteni fénnyel a Szárnyaló Boldogság jeleit írja bele a térbe és az időbe. Hisz ez lesz a most születő Új Jövő talpköve. A Boldogság.
A kép aztán halványodni kezdett és lassan kibontakozott helyette egy másik. A Nagy Királyról, Nimródról és fényes seregéről, mely megállíthatatlanul, a gondolatnál is sebesebben vágtázott a Tejút Kapuja felé, melyet a Magok Népe kellett kinyisson előttük a Szent Pillanatban. S mivel a Kapu vezérlő csillaga, az Auriga egyre fényesebben ragyogott, mivel Nimród fénye egyre közelebb került az emberek szívéhez, mivel lassan a Pilis is ébredni kezdett, ezért már sejteni lehetett, hogy a Pillanat közeleg … A világ még alszik, Természet Anya még pihen, de majd a rügyfakadás közeledtével lassan, lassan az Idő Ura is inteni fog ….
Azonban ekkor az Öreg mosolyogva a lány mellé lépett, elvonva tekintetét az Égboltról, s hosszú fehér botjával a földre mutatott.
– Ez a tiéd. – mondta – Évezredek óta Rád várt. Pont azóta, amióta Lemúriában azon a végzetes éjszakán – ami az ördögi kör végtelennek tűnő sötét sűrűjébe rántott titeket – haragodban és fájdalmadban a földhöz vágtad.
– Hát nem tört össze? – kérdezte a lány elcsukló hangon – Azt hittem örökre elvesztettem…
Az Öreg most közelebb lépett hozzá és szorosan átölelte. Olyan régről kísérte isteni fénytestvérét különböző testet öltéseiben, olyan mélyen szerette, s néha olyan nehéz volt végignéznie óvó tekintettel – mégis szabad döntéseiben meghagyva – bukásait. De most úgy érezte, mindez megérte. Mert a benne lüktető szenvedélyes Lélek Tűz a Sárkány szelídítésével és szövetségével hatalmas lendületet ad majd a Többieknek is az ébredéshez. Legyőzhetetlen erőt. Hogy kidörzsölve lecsukott szemeikből az évszázados kábulatot végre Ők is felébredjenek, és kezükbe vegyék saját tükrüket és saját varázspálcájukat.
– Mindig ott volt melletted, csak nem láttad a sötétben. – szólt az Öreg – Most, hogy a Sark Csillag fénye újra a szívedben ragyog sok mindent meg fogsz még látni, amiről eddig csak álmodni mertél. Már minden készen áll az isteni dimenzióban, itt az ideje, hogy a két dimenzió összeérjen. Az isteni az emberivel. Hogy a föld – az eredeti Égi Terv nyomán – valóban Paradicsommá váljon. Mert azzá fog. Már emlékszel a Küldetésre?
– Igen – mosolyodott el boldogan a lány. S Varázspálcáját kezében tartva, kedvesen, de határozottan intett a Sárkánynak, hogy kövesse – hisz a védelemre szüksége lehet még -, majd szeretettel belekarolt a fényes tekintetű Öregbe és a fülébe súgta:
– Gyere, szóljunk a Többieknek is! Itt az ideje az ébredésnek, itt az ideje megnyitni az Aranykor Kapuját Hunor és Magor szent szövetségével. „
………………………………..
December 21-n délután felragyog az égen a Betlehemi Csillag! Egy Új Korszak beköszöntét jelzi.
Közben, december 21-n 11 órakor beköszönt a téli napforduló is. Idén egy Nap-Merkúr együttállás keretében, ami csak tovább fokozza ennek a napnak a varázslatos hatását. Az idei téli napforduló tehát markánsan lezár egy korszakot és a Fény győzelmével kinyitja az Új Korszak ajtaját. (A Nep-Merkúr együttállás december 20-n lesz szoros, de ez másnap még abszolút jelen van és hat.)
Sokan, sokat írtak már a Betlehemi Csillagról, én is beszéltem róla az idei előadásaimban. Most emlékeztetőül a következőt teszem hozzá.
Ez elsősorban BELSŐ hatás, belső élmény! Nagy tévedés annak, aki csak kint keresi. Mert persze az égen megjelenik, ragyogni fog, itt az ősi törvény érvényesül, erre figyelj: Amint fent, úgy lent, amint bent, úgy kint.
A Betlehemi Csillag valóban Jézusi Üzenet és Jézusi Erő. Hiszen az Ő születését is ugyanez a Csillag hirdette. Most is a Jézusi Visszatérésről üzen, lényegében ennek energiáját hozza el a szívünkbe. De csak annak fog valóban megérkezni, az fogja érezni és élni, aki az elmúlt időszakban belső útját kitartóan végig járta. Vagy legalább elindult azon.
Aki a szívét megnyitotta a szeretetnek. Aki legalább elkezdte az istent nem kint, hanem bent keresni és elindult Isteni Énje felé. (Aki meg is találta, annak ezek a sorok egyértelműek, nincs szüksége további magyarázatra.) Mert Jézus lényegében egy Beavató Mester volt. A legnagyobb, aki eddig élt a földön. Az volt a küldetése, hogy egyrészt megtanítsa az embereket a Szeretet Törvényére, mint kizárólagos törvényre, másrészt, hogy megmutassa nekik a hazavezető utat – bent. A Biblia, de főleg az Újszövetség lényegében rejtett üzenet, szimbólumok rendszere, melyeknek a valódi üzenete nem az elmúlt kétezer évben mutatkozott meg, hanem most kezd felszínre jönni, most kezdik a valódi, igaz tanításait meglátni, megérteni. Sok mindent újra kell tanulnunk a következő évtizedekben … De ez természetes velejárója az Ébredésnek …
A téli napfordulón felragyogó Betlehemi Csillag és Nap – Merkúr együttállás tehát egy Új Korszak nyitányát jelzi és a Fény Gyermek érkezését, születését. Elsősorban bent, a szívünkben. Tehát elsősorban bennünk, BELÜL kell a Fény Gyermeknek megszületnie! Egyesével, egyenként történik most ez a születés. Nem kizárt persze, hogy egy Küldött, egy Avatar most testet ölt az anyagban is, tehát gyermekként megszületik (amire sokan várnak), de nagyon fontos tudni, hogy kizárólag azok fogják „meglátni”, azokhoz fog „eljutni”, akiknek a szívében, lelkében a Fény – az istentudat – megszületett. Kizárólag az önnön isteni eredetükre ráébredt emberek számára lesz ő látható. A Harmadik Szemeddel fogod meglátni – miután magadban megláttad már isteni tükörképed bent.
Itt most vezetői minőség születik. Kicsiben és nagyban is. Szó szerint és jelképesen is. Az élete feletti „vezető szerepet” is most veheti vissza az, aki elvesztette korábban.
A téli napfordulón együtt álló Szaturnusz és Jupiter (Betlehemi Csillag) ugyanis bár a nyugati asztrológia rendszerében a vízöntő jelében lesz (ami már önmagában is jó hír, hisz a felszabadulásról szól), de ha a valódi (!) csillagképi környezetet nézzük az égbolton, akkor látjuk, hogy a Bak csillagkép fejénél fognak ragyogni. Sőt, jobban az Északi Égbolt felé tekintve azt is észrevesszük, hogy a győzelmi Nyíl csillagkép legfényesebb, alfa csillagával kerülnek (energetikailag) együtt állásba. Az idei napforduló tehát a GYŐZELEM jelét rajzolja az égre egy magasabb szinten. Finomabb rezgésről van szó, tehát újra itt a titok: a győzelem akkor a tiéd, ha belső utadat győztesen jártad végig az elmúlt hetekben (hónapokban, években) és sárkányodat (félelmeidet) legyőzted. Legalábbis elindultál ezen az úton.
Itt szeretném megjegyezni – mert sok levelet kaptam ez ügyben -, hogy ez nem „verseny”, amiben figyelned kell állandóan hol van a „cél”. Ne görcsölj rá! Az isteni én különben is szárnyalni tanít, az elengedésre. Légy elengedett. Hidd el, aki hajlandó volt az idei évben megérteni a tanításokat, aki elkezdett belső munkával foglalkozni, aki tudatosabbá kezdett válni, aki elkezdte a meditációkat, még ha csak most próbálgatja is ezt az utat, de már megnyílik neki Tündérország Kapuja úgy, mint János Vitéznek, földi testben maradva.
A következő esztendőben a folyamat úgyis megy tovább, s aztán még hosszú, hosszú éveken át, hiszen az Ébredés után még sok, sok feladat, további belső munka vár ránk. És épp ettől gyönyörű! A most születő Új Korszakot – amit sokan egyenesen Aranykornak hívnak – fel kell építeni, kitartó munkával, fokozatosan, lépésről, lépésre. A Plútó elvégezte a dolgát (december végétől nem is áll már együtt a Szaturnusz – Jupiter Szövetséggel), lerombolta a régi világot, radikálisan. Majd jövőre fogjuk igazán látni tisztán, mennyi halott, életképtelen dolgot vitt el. Mert ideje volt, hogy a szakadék széle felé vakon és bután rohanó emberiség felébredjen. Ehhez nagy pofon kellett. És hamarosan ideje lesz annak is, hogy az ember belül megújulva, azaz isteni eredetére ráébredve a romokat emelt fővel összesöpörje és szeretettel a szívében újjáépítse a világot.
Az újjáépítés, a megújulás következik 2021-ben. A felszabadító, forradalmár Uránusz és az értékőrző, bölcs Szaturnusz alkotnak szinte egész jövő évben teremtő fényszöget, amelyben zseniálisan találkozik össze a régi és az új.
Azaz, ami örök érték az marad – ezek lesznek majd az Új Korszak biztos talpkövei – de az életképtelen (vagy életellenes) dolgok, rendszerek széttörnek, s az új megoldások, új irányok veszik át a főszerepet. Nagyszerű lehetőségek rejlenek a jövő évben! A Szaturnusz ráadásul nyugodt, lassú és megfontolt, tehát egy ponton nem engedi szélsőséges rombolásba a forradalmár Uránuszt. Megállítja azon a ponton, ahol az szükséges. A jövő esztendő jelmondata tehát: „Megújulás az örök értékek talaján.” (Erről később írok részletesen.)
A Szaturnusz – Jupiter együttállása már a napokban belép a vízöntő zodiákus jelébe, ami tehát a felszabadulást jelzi. Ez egész jövő évben így is marad. (A Jupiter kis időre majd átlép a halakba, ahol legkönnyebben mozog, sokat fog pluszban segíteni nekünk, de aztán visszatér kicsit a tisztulás stációjába ő is.) Tehát a jövő év duplán is a terhek letételéről és a szabadságról üzen, hiszen több helyen is megjelenik a vízöntő/ uránuszi szimbólum. Legerősebb hatása az idei téli napforduló.
Itt azonban megint meg kell állni egy percre.
A szabadság BELÜL kell, hogy megszülessen. Igen, jól látjátok, újra ezt írtam. Mert itt a kulcs.
Belül kell szabaddá válnod! Hiszen a vízöntő magas szintje a félelmektől való felszabadulás állapota.
Az igazi vízöntő ugyanis nem rombol és soha nem szabados. Pontosan tudja mi a különbség a szabadosság és a szabadság között. Tudja és éli mit jelent a félelmek nélküli élet. Ugyanis pont ez a vízöntő nagy ereje! Ez az igazi szabadság. A többi csak önbecsapás.
Ez a (belső) szabadság már születik ezekben a napokban. Minél jobban ráhangolódsz erre a (kozmikusan már megjelenő) energiára, annál jobban beépül az életedbe, a sejtjeidbe. A szárnyaló, terhek nélkül, önfeledt szabadság érzése. Ide tartozik a nevetés, a humor, ami hatalmas segítség lesz mostantól! A vízöntő a vidámság, a bolondozás energiájával is megajándékoz mostantól sokáig. Nagy varázserő rejlik a nevetésben, miért ne használnád ezt a varázspálcát 🙂
Ezen túl a negyedik adventi vasárnap (december 20.) kiváló alkalom a mélyre hatoló, nagy beavató beszélgetésekhez. A feltételek nélküli szeretet ereje, a Nap ekkor áll együtt szorosan a titkokat őrző Merkúrral méghozzá az égbolt egyik legkülönlegesebb helyén! A Skorpió csillagkép végén, pont a farok – fullánk – részénél, s a gyógyító – varázsló Kígyótartó csillagai alatt.
Nagy beavató hétvége. Segít kimondani a titkokat, rejtett érzéseket – nem csak a legmélyebb szerelmet, de akár a haragot, a sérelmeket is. Mi fáj, mi bánt, mire, kire és miért haragszol? Most már nem kell (nem szabad) a szőnyeg alá söpörni, itt az ideje, hogy nyíltan és őszintén (de szeretettel) kimond. A Merkúr még poláris minőségben jár, több munkát kell belefektetni – ahogy ebbe a beszélgetésbe is – de az átlagnál sokkal többet is lehet kihozni belőle most! Most lehet elérni a nagy beszélgetésekkel a teljes gyógyulást is akár. Most lehet teljesen átminősíteni vagy átfordítani valamit, most nagy erőt kapsz hozzá a szavaidon keresztül.
Azt mondjuk, a Skorpió farka a Tejút hasadékába „hatol”, azaz óriási nemző erő jelenik meg itt! Méghozzá isteni nemző erő.
Tehát a szavaknak, gondolatoknak hatalmas nemző ereje van az utolsó adventi hétvégén, ezért figyelj nagyon a következőre.
Ha a beszélgetés során elhangzanak a múlt sérelmei esetleg, vagy a lelked mélyén szunnyadó fájdalom a felszínre tör és szavakba öntöd, azonnal állj meg és ne vidd tovább ezt az energiát! Légy tudatos! Rendben, kimondtad, hisz itt volt az ideje, ez kellett a gyógyuláshoz … de itt állítsd le ezt a hatást. Ne dagonyázz tovább a fájdalomban! Mert a Skorpió farok részénél jelenik meg legerősebben a teljes átminősítés isteni – varázslatos – ősi ereje. Ezt a benned most megjelenő isteni őserőt tudatosan fordíts át a fejedben jó irányú teremtésre, nemzésre, azaz akár indulat, akár félelem, akár – jobb esetben – szenvedély vagy szerelem jelenik meg benned vasárnap csukd le a szemed egy kicsit és „dolgozz” az isteni energiával. Hogyan? Tedd bele egy szívbéli álmodba, vágyadba. Csukott szemmel képzeld el (ha lehet részletesen) amire szeretettel vágysz és tedd bele ezt az impulzív, erős energiát! (Ha beteg vagy lásd magad teljesen egészségesnek és örülj neki, adj érte hálát. Ha szerelemre vágysz, lásd magad a pároddal átölelve, adj érte hálát. Ha bőségre vágysz, érezd át belül, hogy örülsz neki, adj érte hálát, stb)
Ne feledd, a képzelő erő a benned élő isten, a teremtő erőd.
A beavató titkok varázslatosan kinyílnak, azaz sokkal könnyebben érthetővé válnak most mindenki számára. Tehát nagyszerű lehetőség olyan tudás, istentudás felé is elindulni, vagy társaidat elindítani egy beszélgetésben akár, amit esetleg korábban nehéz volt még befogadni. (Wass Albert: Hagyaték, Neville Goddard, Dr. Joe Dispenza, sorolhatnám.) Ez a tudás, mint istentudás óriási ERŐT fog adni neked később is – mert most erősen beépül -, ha ebbe az irányba fordítod hétvégén a figyelmedet és nem a külvilág negatív rezgései felé.
Főleg vasárnap figyelj tehát nagyon oda, mi van a fejedben, mit mondasz ki hangosan a szádon. És használd tudatosan – önfegyelemmel – ezt a hatalmas nemző erőt álmaid megteremtésére. A hangosan elmondott megerősítő pozitív mantrák ideje, a belső képalkotásé a képzelettel, a meditációé. Mivel nagyon befelé visz önmagadba, legrejtettebb zugaidba, nagyon elmélyült pár nap lesz, ezért kifejezetten jó alkalom bármely meditációs technikára. A gyógyításnak is nagyon kedvez.
S persze akár maga a Szerelem Misztériuma hozza meg a gyógyulást. Mert a szenvedély, a szerelem tüze is a legnagyobb hőfokon izzik, a hosszú sötét hetek után új élettel töltve meg szívünket.
Érdemes figyelni a Skorpió ezen környezetében arra is, mi az, amivel eddig magadat (vagy másokat) esetleg mérgezted! Gondold végig. Ha van ilyen – a mérgező, bűntudattal teli gondolatok is ide tartoznak – vágd le, engedd el teljesen!
Ezt a hatást fogja lényegében maximumra kapcsolni a december 23-i utolsó (harmadik) Mars – Plútó nagy teremtő fényszög (kvadrát). Érdekes, hogy a Plútó a Nyilas csillagkép elengedő kezénél jár, a Sas alatt, a Mars pedig a Visszaúszó halak és a Felfelé úszó halak csillagai között. Különleges kozmikus pillanat! Hiszen azt üzeni, itt az ideje annak, hogy egy visszatérő helyzetből úgy lépj ki, hogy nagyot lépsz felfelé, azaz szintet emelkedsz. Sorsfordító nap. Óriási erőt ad a Plútó, hogy egy „sors-csomót” kisimíts és ezáltal az ördögi körből kilépj – eggyel feljebb lépve.
A szintemelkedés napja tehát. Akár évszázados karmikus körökből való kilépésről is lehet szó. Az is lehet, egy visszatérő társsal együtt tudjátok ezt közösen megcsinálni, hiszen a Halakban ott rejlik a szövetség is.
Mindenképpen kedvez ez a nap – és a Karácsony végig -, hogy valamin radikálisan változtass, ezáltal fordítva nagyot a sorsodon. A radikális változás belső is lehet (valami teljesen átfordul benned, valamit elengedsz, egy rossz szokástól megszabadulsz), de kint is megjelenhet. Fontos pillanat, hiszen talán azt kéri, valamihez állj hozzá teljesen máshogy, mint korábban, miközben az elengedettség állapotában maradsz (isteni éned segítségével). A szenvedély, a Lélek Tűz ereje magas szinten. A szerelem szárnyaló ereje!
Alacsony szintje a kirobbanó indulat, tehát figyelj, hogy ne „sors-ordító”, hanem minőségi „sorsfordító” nap legyen. Ismét lehet alkalmazni a fent már leírt technikát, tehát az esetleg felbukkanó indulatot, mint energiát kezelni, uralni, használni és segítségével valamit átfordítani magadban (vagy egy külső helyzetben).
Ezzel a hatalmas energiával tudatosan dolgozva, jó irányba működtetve nagy dolgokat lehet teremteni!
Hiszen magas szinten ahhoz is nagy ERŐT ad, hogy végre konkrétan megtedd azt a sorsfordító lépést, ami már kikerülhetetlen, csak eddig nem volt hozzá bátorságod. Lényegében a teljes belső átminősülés ideje az idei Karácsony. Az energiák mesterévé válhat, aki képes uralni önmagát.
Nagy titka, ha valamit most teljesen el tudsz engedni – főleg az egódat – akkor fogsz szárnyalni! Ezért is segít magas szintű megélésében a meditáció is, a belső elengedettség állapota.
Látod, nincs okod aggodalomra, fordítsd el végre a tekinteted a félelemkeltő hatásoktól, hidd el, nagyszerű új lehetőségeket, fokozatos, de biztos megújulást tartogat a jövő esztendő. Kérlek engedd el végre magad és merj az Isteni Énedre hagyatkozva bátran szárnyalni! A Tejút felé szárnyaló gyönyörű Sas csillagkép jövő évben is segíteni fog az emelkedésben. Elhozza az isteni megoldásokat, ha isteni részeddel szövetségre lépsz.
Áldott, mosolygós, szeretetben gazdag Karácsonyi Ünnepet kívánok mindenkinek!
Jó szárnyalást!
Szeretettel,
Veres Mónika
csillagtitkok
2020. december hava
