Kincsem Kapuja 2019.
Kincsem Kapuja
Élt egyszer réges, régen a Duna-kanyar kapujában egy gyönyörű, verhetetlen ló, Kincsem. A táltos ló. A győzelem szimbóluma a magyar nemzet számára. A győzelemé egy olyan időben, amikor látszatra épp egy súlyos „vereségen” voltunk túl – az 1848-as forradalom leverésén. Néhány évvel később a Teremtő küldött egy meseszép táltos paripát, aki valóban mesébe illő módon legyőzhetetlen volt. Az osztrák lovak számára is – s ebben ez volt a legszebb. Az Égi Jel. Hisz ott volt benne a Teremtő Isten üzenete a magyaroknak: bár most úgy tűnik, földi szinten egy csatát elvesztettetek, de íme, itt a bizonyíték, hogy az Idő nektek dolgozik, s az Idő Kerekét forgatva táltosaitok is dolgoznak titokban a mélyben. A győzelem egyszer a tiétek lesz, egy sokkal tisztább, sokkal magasabb minőségű, nemesebb győzelem. Mikor az Idő Ura engedélyt ad rá. De a Teremtő addig is figyel Rátok, vigyáz Rátok.
Kincsem, a „legyőzhetetlen csodakanca” különleges helyen élt, a Duna-kanyar kapujaként emlegetett Gödön, mely szemben van a Pilissel, Nimród nyughelyével, a nemzet szakrális központjával. S egyben egy kapu, mely egy magasabb - egy szakrális - minőség felé nyit. De különleges időben is érkezett a földi világba és távozott onnan, hiszen a születésnapja és a halála egy napra esik (március 17.). „Hungarian miracle” így emlegették Európában. S valóban csoda volt. Testet öltött csoda. Ötvennégyszer állt rajthoz és ötvennégy győzelmet aratott. Nem hibázott. Óriási erkölcsi győzelem volt ez akkoriban a magyaroknak – hogy lehet győzni fegyverek nélkül, békésen, nemes tartással, sportszerűen, szinte mesébe illően szépen. Az egész világ felfigyelt rá.
S persze egy különleges és gyönyörű szerelem is kísérte útját, történetét. Egy olyan szerelem, amely "lehetetlennek" tűnt az akkori világban. De ez nem is csoda, hiszen a szerelem tesz minket sebezhetetlenné, s ez ad erőt minden "küzdelmet" győztesen megvívni. Főleg az önmagunkkal vívottat.
Kell ennél több szellemi vezérlő sugallat, lelki emelő erő a magyar nemzet számára, mint egy legyőzhetetlen táltos paripa a Duna-kanyar Kapujában? Bizonyíték arra, Isten igenis megküldi a segítséget, csak legyen szemünk a látásra, fülünk a hallásra.
Szóval, ha esetleg úgy érzed kudarcot vallottál, összetörtél és mindennek vége. Nincs kiút és nincs megoldás. Képtelenség innen felállni, győzni meg egyenesen lehetetlen. Ezért, inkább most csak ülsz csendesen összekuporodva fájdalmad romjain, s vesztesként kivonulva a csatatérről életed apró kis cserépdarabkáit szorongatod elfáradva, zokogva, mindent feladva. Duzzogva, mert haragszol a világra, magadra, a másikra, istenre, az égiekre, mert most úgy érzed te hiába imádkoztál, meditáltál, küzdöttél, reméltél, mégis cserbenhagytak. S talán kicsit eleged is van egészből. Vagy nagyon. Az útkeresésből, az úton-járásból, a fene nagy tudatosságból, a spirituális bölcselkedésből, az önismereti kurzusokból, az oldásokból, az ide-oda állításokból, a csillagokból … Megértelek.
De ha kiduzzogtad magad, akkor kérlek nézz egy percre Kincsemre! S emlékezz rá, hogy te is győztes vagy! Legyőzhetetlen vagy! Te is Kincs vagy! Szóval. Állj fel és menj tovább emelt fővel, bizalommal és önbizalommal, ősi hittel és őseink örök szeretetével a szívedben!
Minden rendben. Tudd, hogy olyan idők jönnek, amik ebben segítenek! Olyan idők, hogy amiben vesztettél, abban győzni fogsz. Amiben úgy érzed a leggyengébb voltál, abban leszel a legerősebb.
És ezeknek az időknek a fényes hullámait Kincsem hátára pattanva tudod meglovagolni! A te saját táltos paripád ugyanis már ott vár, türelmetlenül dobog a földön aranyló patáival, hogy hófehér sörényébe kapaszkodva egy bátor lendülettel felülj végre a hátára és olyan magasságba szárnyalj ősi erejével, amiről eddig csak álmodni mertél. A gondolatnál is sebesebben.
Elvezet a belső forrásodhoz. Oda, egész legbelülre, ahova senki nem mehet el rajtad kívül, de amit senki nem vehet el tőled. Merülj meg benne! S ha esetleg újra elkeseredsz, ha elfáradsz, csak nézz újra Kincsemre! Akit a Teremtő küldött. És higgy. Magadban, az álmaidban és táltos paripád szárnyaló erejében. Mert mostantól nincs lehetetlen.
A csillagos égbolton pedig jövő héten kinyílik előttünk egy Kapu. Kincsem Kapuja. Indulj hát el a belső világodba a táltos paripád hátán, hogy észre vedd a Kaput. Hogy tiszta intuícióddal érezd merre van, s hogy itt az idő belépni rajta. Mert olyan Kapu lesz ez, ami csak azoknak nyílik ki, akiknek nyitva van a szemük a látásra … Neked már nyitva lesz.
November 11. egy különlegesen szép nap lesz, hiszen ekkor együtt áll a Nap a hátráló Merkúrral a Mérleg csillagkép közepe felé! (Zodiákus szinten a skorpióban.) A Mérleg pedig egy kapu az égen, Nap - kapu. (Három kapu van a csillagos égbolton: az Ikrek, a Mérleg, ezek Nap-kapuk, és egy Tejút-kapu, ez az Auriga.)
Eljön hát az ideje, hogy belépjünk a Kapun. Persze átvitt értelemben. De mindenképpen fontos szellemi üzenet van benne!
A Kapun belépve ugyanis – ahogy a Duna-kanyar kapujába Gödre érve – egy másik világba léphetünk be. Persze csak, ha képesek vagyunk érzékelni a Kaput az életünkben, ha képesek vagyunk „meglátni” ezt a lehetőséget. Ehhez fontos a külvilág hamis káprázatát, félelemkeltő manipulatív gépezetét magunk mögött hagyni, s belső világunk felé fordulva onnan erőt meríteni! A megérzéseinket bátrabban követni. A láthatón túli láthatatlan hatásokat figyelembe venni.
Hiszen a skorpió jelében járunk még a zodiákus körön, miközben a csillagos égre tekintve látjuk, hogy az együttállás fölött a Mérleg harmóniát sugárzó csillagai ragyognak. A Mérleg csillagkép felett pedig egy másik titokzatos üzenetet is látunk az égre írva. A Kígyótartó csillagképet, annak is a Kígyó Feje részét, hisz az nyújtózik a Mérleg felett az Északi Korona felé. Beavató napokat hoz tehát a fénylő Nap és a titokkutató Merkúr együttállása. A Merkúr ráadásul az égi irányban hátrál (október 31. óta), tehát most még misztikusabb, még mélyebb rétegeket nyit meg. Még sejtelmesebb titkokat hoz a felszínre lelkünk mélyéből vagy akár a kozmosz rejtett összefüggéseiből. A kimondhatatlant segít tisztán kimondani, az érthetetlent segít világosan megérteni. Kicsit máshogy. Egótlanul. Csupaszabban.
A november 11-12. mindenképpen egy újabb alkalom arra, hogy valamit minden eddiginél mélyebben elmondjunk vagy megértsünk. Az érzelmes lelki beszélgetések ideje ismét, melyben titkokat lehet megbeszélni, megérteni. S ezek a titkok nem csak beavató pillanatokat hoznak, de talán a kulcsot is jelentik a Kapu kinyitásához.
Vagy a gyógyuláshoz. Hiszen a Kígyótartó csillagkép is jelen van! Tehát a nagy gyógyító beszélgetéseknek is kedvez a hétfő és a kedd. Persze a gyógyulás annál erősebb, minél mélyebbre merünk most menni – önmagunkban. És a múltban. Hiszen a múlt rejtett összefüggései továbbra is fontosak. A Merkúr ugyanis a Mérleg múlt serpenyőjéhez tart vissza.
A múlt mélyebb megértése, a múlt nagy titkaira, rejtett érzéseire való teljesebb rálátás adatik meg. Legyen szó akár szerelemről, vágyról, hazugságról vagy sorsunk legrejtettebb összefüggéseiről. S mindez a gyógyulással és a párkapcsolatok világával függ össze, akár a múlt „átírásával”. A legyőzhetetlen Kincsem, a Táltos Paripa hátára pattanva – aki azt tanítja, nincs lehetetlen! – beléphetünk az Égi Kapun a tökéletes harmóniát és a gyógyulást megtalálva. Főleg a párkapcsolat terén. Akár az Igazi üzenetével.
Egyúttal - sorsunk mélyebb megértését tekintve - a „sötétségből kivezető fonalat” is a kezünkbe kapjuk, hiszen a Mérleg felett ragyogó Északi Korona csillagképet Ariadné koszorúja néven is emlegetik. (Ariadné adta Thészeusznak az arany fonalat, ami őt a labirintusból kivezette.) Olyan üzenet, megértés vagy egy olyan misztikus beszélgetés jelenhet meg életünkben, amely sorsunk egy nehezebb, kibogozhatatlannak tűnő helyzetéből –a „beláthatatlan labirintusból” – a kivezető szál, azaz a megoldás lehet. Így tehát a sorsmegértés szép pillanata is. Egy fontos kulcs hozzá.
Mit kell tennünk, hogy Ariadné fonalát megkapjuk? Ha adódik egy alkalom, akár belső megélésként is, akkor lépjünk be bátran a Kapun! Meditációban is lehet. Illetve legyünk nyitottak, tudatosak ebben a pár napban a láthatatlan belső világunk jelzéseire, megérzéseinkre. Azaz, kicsit elmélyültebben, csendesebben, befelé figyelve legyünk. Belső úton, kizárva a külvilág vad rohanását, figyelemelterelő megtévesztő hatásait.
A nyílt, őszinte, elmélyült és érzelmeknek elsőbbséget adó beszélgetések is ezt segítik.
Az Északi Korona csillagai egy magasabb üzenetet is rejtenek. A Tudás Kapuja is megnyílhat ugyanis előttünk általa, hiszen ez a Tudás Koronája. Ritka szép szellemi magasságokat érhetünk el, s akár egy olyan tudást is, mely sorsunk megoldásában segít. Átvitt értelemben egy koronázó erő. Érdemes tehát titkos tanításokban elmélyülni vagy őseink hagyatékát kutatni, tudatosítani, arról beszélni.
Összességében főleg a november 11-12., illetve november 08. és november 13. napjai hozzák a sorsmegértés üzenetét egy más irányba. Máshogy láthatunk rá, mint eddig. És ez fontos.
Itt az ideje, hogy tisztán és világosan kimondjuk, elmondjuk, amin eddig csak gondolkoztunk, méghozzá a békét, s persze az Isteni Tervet követve.
A megmérettetés már hétvégén felerősödik, de november 11-n csúcsosodik ki. Fontos, hiszen az Égi Mérlegen mérnek meg minket most Fentről, s ez kicsit mindig magasabb minőségben történik, mint ahogy eddig innen földi szintről gondoltuk. A szívünk mérettetik meg, a szeretetünk - hogy mit tettünk, vagy mit nem tettünk meg a múltban.
De közben mi magunk is átlagnál többet mérlegelünk most. Újragondolunk sok mindent. A múltat főleg, a titkokat, az érzéseinket, a döntéseinket. És majd ennek alapján mélyülnek el, minősülnek át vagy zárulnak le végleg november végére bizonyos dolgok az életünkben. Az is lehet, teljesen máshogy fogunk a múltról gondolkozni pár hét múlva. Mindezt az angyalok is súgni fogják, hisz nagyon segítenek továbbra is. (Mars is az Angyal csillagaiban halad egész év végéig!)
S miért fontos mindez? A sorsmegértés és a sorsfordítás miatt. És hogy bizonyos sebek be tudjanak végre gyógyulni. Hogy gyógyultan, teljességben léphessünk az előttünk álló kardinális, szárnyaló esztendőbe!
Szeretettel,
Veres Mónika
2019. november 8.